Magyarország kvíz

Magyarország kvíz

 

A Magyarország kvízünkre 12 db megfejtés érkezett, ebből 5-en hibátlanul töltöttétek ki a totót.

 

Helyes megfejtőink:

Lógó-Molnár Sára

Gelányi Kata

Lukács Dominik

Torgyik Levente

Peller Tamara Panka

A nyereményeteket a gyermekkönyvtárban vehetitek át!

 

Kis segítség a kvíz kitöltéséhez:

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekvő, tengerparttal nem rendelkező ország. Az országot északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja.

 Magyarország földrajzi középpontja Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen található. Kiterjedése 4,6 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma: Pusztavacs 029/2.

Vulkanizmus a Kárpát-medencében

 

A Kárpát-medenceneogén-pleisztocén vulkanizmusa szerves része annak a kontinenseket átmozgató földtani folyamatsornak, amelynek során a kialakult a Kárpátok hegyvonulata, valamint a hozzá kapcsolódó Pannon- és Erdélyi-medence. A térségbeli konvergens lemeztektonikai mozgások (szubdukció) következtében két típusú vulkánosság különböztethető meg: a szubdukciós folyamat során alábukó lemez részleges beolvadása során savanyú (kovasavban) gazdag magma tör a felszínre, míg az asztenoszféra anyagának közvetlen felszínre kerülésével alkálibazalt-vulkánosság keletkezhet. A vulkánosság minden esetben a Kárpátok koszorújának belső oldalára esik.

A Pannon- és elsősorban az Erdélyi-medencében fellelhető három riolittufa réteg (alsó, középső, felső) a kb. 20 millió évvel ezelőttől, közel 9 millió éven át zajló savanyú jellegű vulkáni tevékenység eredményeként alakult ki.

A másik, ismertebb vulkanizmus, mely során a Kárpátok belső vulkáni íve keletkezett, a mészalkáli vulkanizmus. Ennek során egy több, mint 700 km hosszú hegyvonulat alakult ki, Dél-Lengyelországtól a Kárpátkanyarig. Részben egykorú a savanyú-vulkanizmussal, részben fiatalabb: mintegy 16 millió év történéseinek nyomát őrzi. Első megjelenését 16,5 millió évvel ezelőttre teszik. A vulkáni tevékenység legrégebbi megnyilvánulásai a Börzsöny és Kisalföld vidékén találhatók meg, míg kelet felé haladva a Kárpátok íve mentén, a kőzetek egyre fiatalodnak. A Börzsöny, Visegrádi-hegység, a Cserhát, a Mátra és a Közép-Szlovákiai vulkáni ív tűzhányói 10-11 millió évvel ezelőtt működtek. Az Eperjes- és a Tokaji-hegység vulkanizmusa egyidős az Északkeleti-Kárpátok (Vihorlát) vulkanizmusával és mintegy 14-9 millió év közöttre tehető. Ebben az időszakban alakult ki a Keleti-Kárpátok szubvulkáni szakasza (Cibles, Torjága, Radnai-havasok, Borgói-havasok egyes részei), ami azt jelenti, hogy a magmák nem törtek a felszínre, hanem sekély intrúziók formájában a felszín alatt szilárdultak meg. A Kárpátok vulkáni íve legfiatalabb szakasza a Keleti-Kárpátokban található, a mintegy 160 km hosszúságban: Kelemen-havasok, Görgényi-havasok, Hargita-hegység. A Kelemen-havasok vulkanizmusa, mintegy 9,5 millió évvel ezelőtt indult el és dél felé haladva csupán néhány tízezer éve ért véget a vonulatzáró Csomádban.

Fővárosa és egyben legnépesebb városaBudapest. 100 000 lakosnál nagyobb városai még Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár.

 

A legtöbb heggyel a Bükk hegység képviselteti magát, 59 hegycsúcsa található a 100 legmagasabb között, ezzel abszolút többségben van. A második legtöbbel a Mátra rendelkezik, 26 hegye található a 100-as listán. A Börzsöny a harmadik 9 csúccsal. A Zempléni-hegység 4 csúccsal, míg a Kőszegi-hegység kettővel képviselteti magát a listán.

Sorszám Hegycsúcs neve Hegység Magasság (m) Megjegyzés
1. Kékes Mátra 1014 Magyarország legmagasabb pontja
2. Pezső-kő Mátra 971  
3. Galya-tető Mátra 964  
4. Péter hegyese Mátra 960  
5. Istállós-kő Bükk 959 A Bükk legmagasabb csúcsa
6. Tányéros-töbör Bükk 958  
7. Bálvány Bükk 956  
7. Kőrös-bérc Bükk 956  
9. Virágos-Sár-hegy Bükk 955  
10. Büszkés-hegy Bükk 952  

 

Az Ólom-hegy a Duna–Tisza köze, és Bács-Kiskun megye legmagasabb, valamint az Alföld egyik legmagasabb pontja, amely 174 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.[1] A „hegy” az Illancs homokhátságán található, amely az Észak-bácskai löszös hátság része Észak-Bácskában.

Az Ólom-hegy Rém községtől északra található. A csúcsán egy geodéziai torony áll, ahonnan remek panoráma tárul a vidékre. Innen megfigyelhetők a római kori védvonalak maradványai, amelyet a helybeliek Ördögároknak neveznek.

  • Leghosszabbak:
  1. Pálvölgyi-barlangrendszer 29 700 m
  2. Baradla–Domica-barlangrendszer 25 120 m (magyarországi szakasz 20 500 m)
  3. Ariadne-barlangrendszer 13 700 m
  4. Tapolcai-barlangrendszer 10 000 m
  5. István-lápai-barlang 8 700 m
  6. Béke-barlang 7 183 m
  7. Ferenc-hegyi-barlang 6 500 m
  8. Molnár János-barlang 6 000 m
  9. József-hegyi-barlang 5 677 m
  10. Solymári-ördöglyuk 5 550 m
  • Legmélyebbek:
  1. István-lápai-barlang 254 m
  2. Vecsem-bükki-zsomboly 236 m
  3. Ariadne-barlangrendszer 204 m
  4. Alba Regia-barlang 200 m
  5. Jáspis-barlang 193 m
  6. Fekete-barlang 174 m
  7. Naszályi-víznyelőbarlang 173 m
  8. Diabáz-barlang 161 m
  9. Szepesi–Láner-barlangrendszer 159 m
  10. Pénz-pataki-víznyelőbarlang 156 m
  • Legnagyobb terem:
    • Baradla–Domica-barlangrendszer, Óriások terme, 120 m hosszú 36-38 (max.56) m széles és 25 (max.31) m magas. Alapterülete kb. 4000 m², térfogata pedig kb. 50 000 m³
  • Legnagyobb barlangi tó:

Az Alföld Magyarország legnagyobb tájegysége. Kiterjedése kb. 52 000 km², ami az ország 56%-át jelenti. Az Alföld magyarországi határait az Északi-középhegység, keleten és délen az országhatár, nyugaton a Dunántúli-dombság és a Dunántúli-középhegység alkotják.

A magyarországi Alföld legmagasabb pontja Hoportyó (183 m), legalacsonyabb pontja Tiszasziget közelében van (75 m). A tökéletesen sík vidékek és a valamivel magasabb hátságok váltakoznak.

A magyarországi Alföld két fő régiója:

A magyarországi Alföld Megyei jogú városai: Békéscsaba, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Nyíregyháza, Szeged, Szolnok

A Hortobágyi Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park egyaránt az Alföld területén található.

Az Alföld híres a termálvizes gyógyfürdőiről: Berekfürdő, Cserkeszőlő, Gyula, Hajdúszoboszló, Szentes és Szolnok.

Az Alföldet számos itt született magyar író és költő örökítette meg alkotásaiban, a leghíresebbek Petőfi Sándor, Arany János, Juhász Gyula, Móra Ferenc és Móricz Zsigmond. Az Alföld egyéb neves szülöttei közé tartozik Bay Zoltán fizikus, Irinyi János vegyész, a zajtalan gyufa feltalálója, Korányi Frigyes orvos.

A magyarországi Alföld kulturális-turisztikai eseményei a jászberényi Csángófesztivál, a nagykörűi Cseresznyefesztivál, a szolnoki Gulyásfesztivál, a hortobágyi Hídi Vásár, az ópusztaszeri Hunniális, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a gyulai Várjátékok, a Debreceni Virágkarnevál és a bajai halászléfőző verseny.

 

Folyók

Magyarország vízhálózatának tengelye a Duna. Hossza 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km. Az ország legnagyobb mellékfolyója a Tisza, ami 962 km, de ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km. A Duna jobb parti mellékfolyói: a Lajta, a Rábca, a Rába, aminek a teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 211,3 km, a Sió-csatorna, aminek a teljes hossza: 120,8 km, és a Dráva, ami teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km hajózható. A Duna bal parti mellékfolyója: az Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212,43 km, magyarországi szakaszának hossza 143 km. A Tisza jobb parti mellékfolyói: a Bodrog, teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km, a Sajó, teljes hossza: 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125,1 km, a Hernád, teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118,4 km, és a Zagyva, teljes hossza 180 km. A Tisza bal parti mellékfolyói: a Túr, a Szamos, hossza Déstől: 250 km, magyarországi szakaszának hossza 51,5 km, a Kraszna, teljes hossza: 193  km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 46 km, a Körösök, teljes hossza: 741,3 km, a Berettyó, 167 km, a Hortobágy-Berettyó, 167,3 km, a Hármas-Körös, teljes hossza: 91,3 km, a Sebes-Körös, teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km, a Kettős-Körös, teljes hossza: 37,3 km, a Fehér-Körös, teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km, a Fekete-Körös, teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km, és a Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 49,5 km. A Balaton „táplálója”: a Zala, melynek teljes hossza 126 km.

Az ország 1955 óta ENSZ, 1996 óta – egyebek között – az OECD, 1999 óta a NATO, 2004 óta az Európai Unió, 2007. december 21-e óta[7] pedig a schengeni övezetnek is tagja, és egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek.

Az ország és az állam hivatalos neve 2011. december 31-ig az alkotmány szerint Magyar Köztársaság volt, 2012. január 1. óta az Alaptörvény szerint Magyarország. Államformája köztársaság.

/Wikipédia/

 

Kvíz beküldési határideje: 2013. augusztus 26. Helyes megfejtőknek most is jár a jutalom:o)!

A válaszokat keresheted a könyvtárban:

Programnaptár

h k s c p s v
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28